| A Nagykáta és Tápiószele között fekvő Farmos megközelíthető közúton a 31-es útról Nagykátánál elágazó, Ceglédre vezető 311-es úton, de vasúton is elérhető, a Budapest-Újszász-Szolnok vonalon. Lakói mezőgazdasággal, szőlő-, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A település nevezetes az itteni védett természeti értékeknek köszönhetően is.
|  |
#1. Farmos rövid története.Farmos már az őskorban és az ókorban is lakott terület volt. A honfoglaláskor igen sűrűn lakott terület volt Farmos és környéke. Ez a vidék Árpád törzsének része volt. 1922-ben XIII. századi sírokra bukkantak, amiből arra következtettek, hogy a falut a tatárok rombolták le, valószínűleg Sej bán csapatai, akik Jászberény vidékét is járták. 1311-ben Csák Máté uralma alatt állt a község. A török megszállás kezdetén a település a szolnoki Mirliva ház birtoka, majd a török uralom alatt a környék teljesen elpusztult.1715-ben pusztaként Nagykátához tartozott. 1728-1744 között Pest megyében 13 új község alakul, köztük Farmos is. A településre pedig a Felvidékről jöttek tót telepesek, akik néhány évetized alatt elmagyarosodtak. A falu ura Guth János volt. A Guth család a császártól kapta meg a területet, de valamiféle családi katasztrófa miatt elvesztették a birtokot. Az 1727-es vármegyei jegyzőkönyv szerint a falu mai területét – többek között – Bene Ádám, Kozma Boldizsár, gróf Grassalkovich Antal és mások birtokolták. A XIX. században az Ivánka-Kass-Matolcsy és a Vizy családok birtokolták. 1848-ban az osztrák csapatok a farmosi Kozma gyepen szálltak meg a tápióbicskei csata előtt. A szabadságharc után a falu teljesen elszigetelődött. Semmi sem történt 1868-ig, amikor nagy szárazság sújtotta a területet. 1880-82 között építették Budapest-Nagykáta-Újszász-Szolnoki vasútvonalat kettős vágánnyal. 1939-ben kitört a II. világháború. A faluból rengeteg katonát vittek a frontra. Nem lehet pontosan tudni hányan estek el, de valószínűleg többen, mint az első világháborúban. 1944 nyarán gyakoriak voltak a község felett a német-szovjet repülő csaták. A község területén szárazföldi csata nem igazán zajlott. 3 német és 4 szovjet katona eleséséről tudott a település. 1944 november 12-én szabadították fel Farmost az oroszok, de a németek előtte felrobbantották a Hajta-hidakat, a vasútvonalat és a lőszerraktárakat. A faluban sok gyermek tragédia is történt e miatt. #2. Farmos környezet és élővilága.A szikes tanösvény a szikesedés különböző fázisait, valamint jellemző növény- és állatfajait ismerteti. Megközelíthető a vasútállomástól a település központja felé vezető Rákóczi úton, kb. 300 méter után a baloldalon, két beépített telek között. Magyarország területén az "ősszikesek" a jégkorszak után beköszöntő száraz-meleg időszakban jöttek létre. A nagy sótartalmú, magasban lévő talajvíz az erőteljes párolgás következtében a talaj felszíne felé vándorolt, ahol a sók kiváltak. A Farmos környékén előforduló szikesekről Boros Ádám (1900-1973) botanikus az 1920-as években így írt: "...ha szép formájú szikeseket akarnak látni, ilyen célra alkalmas Farmos vidéke... #3. Farmos természeti viszonyai.Farmos a Duna-Tisza közén helyezkedik el. A Kiskunság és a Jászság találkozásánál. A keleti része inkább a Jászság-, míg a déli homokdűnés terület inkább a Kiskunságra emlékeztet. A táj jellegét tekintve helyenként homokkal, de általában vastag lösszel borított halomvidék, a Tápió szeli ketté, néhol tágas völgyekre tagolva. A Tápió Farmos határában folyik és Újszásznál ömlik a Zagyvába. Községünk közvetlen folyóvize a Hajta, mely Valkónál és Farmos elhagyása után egyesül a Tápióval. Farmos határában a lassú folyás következtében a legutóbbi időkben történt szabályozásig a mindjobban feltöltődő mocsaraknak szállított vízutánpótlást. A község nyugati felén találhatók a mocsarak és azok maradványai. 1955-60 között rengeteg mocsárrész lecsapolása történt meg. Farmos legismertebb természeti „csodája” a Nádas-tó, amely Nagykáta és Farmos között található. Számtalan érdekessége van. Régen egy igazi nagy kiterjedésű mocsaras, lápos vidék volt, de már egy kicsit megváltozott. Ha egy sétát teszünk ebben a környezetben, biztosan találkozunk mocsári teknőssel és vízisiklóval. A Hajta élővilága igen változatos. A vízben élő halakat a félelmetes ragadozó, a vidra tartja rettegésben . Ugyanakkor a vízben is megtalálható a vizek másik félelmetes ragadozója, a csuka. Több védett halfaj is megtalálható ezen a vidéken. Az egyik legérdekesebb a lápi póc nevű halfaj, melyet a népi köznyelv kutyahalnak nevez. Érdekessége: előre és hátra egyaránt tud úszni. Régen sertések hízlalására használták, így már nagyon kevés él belőle Sok érdekességet találhat az információs oldalunkon, az ingatlan eladás és az ingatlanvásárlás témajában. Az ingatlansiker műhelytitkai.
|
 |
