INFO Maglód városról

Elhelyzkedés, közlekedés viszonyok:

 Maglód a Gödöllői-dombság valamint a Pesti-síkság találkozásánál található, Budapest központjától 28 km-re, határától viszont csak 3 km-re.

A település megközelíthető a 31 főútról Budapest és Szolnok felől egyaránt, Ecser és Gyömrő felől a 3111-es számú főúton.

Szomszédos települések: Ecser (Ny), Gyömrő, (K-DK), Mende (K), Pécel (É), Üllő (D), Vecsés (DNY). Maglód északi határán a Budapestet Jászberénnyel összekötő 31-es számú főút, a déli oldalon a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal húzódik.

Maglódon egy vasútállomás (Maglód), és egy megállóhely (Maglódi nyaraló) található. 30 perc alatt érhető el Budapest-Keleti pályaudvar. A községen autóbuszjárat is keresztülhalad, amely számos helyen megáll. A VOLÁNBUSZ Monor-Budapest XVII. kerület, és Monor-Budapest Őrs vezér tere, METRO végállomás viszonylatokban közlekedik. Gyömrővel, Ecserrel és Mendével közvetlen vasúti és autóbusz-kapcsolatban áll.

Az Ecser és Maglód közötti keskeny völgyben épül(t) meg az M0-ás budapesti körgyűrű új szakasza, amely mellett 100 hektáros logisztikai-gazdasági-ipari övezet kerül későbbiekben kialakításra. 

Infrastrukturális helyzet:

 Maglódon már befejeződött a gázhálózat kiépítése. Összesen mintegy 46 kilométer hosszan lett lefektetve a vezetékes víz, a szennyvízcsatorna, és a gázvezeték. Csaknem ilyen hosszú a kábeltelevízió vezetékrendszere is. A település telefonhálózata megfelelő. A Monortel (UPC csoport tagja) internet hálózatára rákötött intézmények és magán előfizetők száma folyamatosan emelkedik.

A hulladék kezelése az önkormányzat által üzemeltetett TEFÜ Kht. végzi, a gyáli A.S.A. hulladéklerakójába szállítva a szemetet. Maglódon megszervezésre került a szelektív hulladékgyűjtés – 10 gyűjtőszigetre kihelyezett konténerrel. E Kht. végzi a közétkeztetést, a településüzemeltetést is.

Közigazgatás és az alapellátás helyzete:

Maglód a Monori kistérséghez tartozik. A város alapellátása teljes, minden megtalálható, ami egy háztartásban szükségeltetik.

Lakóházak száma: 3440
Területe: 2237 hektár
Ebből belterület: 465 hektár
Iparűzési adó mértéke: 1,8 % 

Helyi és környékbeli tanintézmények:

 Maglódon az alapfokú oktatás egy iskola három telephelyén, egy felső tagozatos és két alsó tagozatos intézményben folyik. Településen 2 óvoda működik, három telephelyen. Két jól felszerelt, a mai kornak megfelelő tornateremmel is büszkélkedhet Maglód városa. A közeli Bp.-en kívül, Monoron találhatóak középiskolák: gimnázium, szakközépiskola és szakmunkásképző.

Az egészségügyi ellátást 4 felnőtt, és 2 gyermek háziorvos, 2 fogszakorvos, belgyógyászati, nőgyógyászati, fül-, orr-, gégészeti szakrendelés és 1 laboratórium biztosítja. A terhes- és családgondozást három védőnő látja el, akiket egy fő iskolai védőnő egészít ki. Maglódon működik családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is.

Maglódon 1995. óta működik rendőrőrs, létszámát a Monori Rendőrkapitányság állománytáblája szerint 1+13 fő hivatásos állományban határozták meg. Az esetek számának csökkenésében nagy szerepe volt a fokozott járőr szolgálatnak, melyből a Maglódi Bűnmegelőzési Polgárőrség tagjai önzetlenül kivették részüket, és a rendőrséggel közösen illetve önállóan is végezték járőrtevékenységüket.

A település története:

Maglód területén fellelt igen gazdag régészeti anyag bizonyítja, hogy már a késő rézkortól /Kr.e. 21-20. század/ számítható a helyi emberi élet. Kelta, szkíta épületmaradványokat is találtak a régészek. Avar- és hun kori sírok mellett késő Árpád kori /XIII. század/ településrészlet is feltárásra került.

Maglódot magyar oklevélben először, III. Béla király jegyzője említette. E levélben a Maglód /Moglout, Maglót/ nemzetséget említik, akik a Gyula-Zombor nemzetségből származtak. 1352. május 3-án kelt az első írás, amely lakott településként említi Maglódot. I. Lajos király parancsára jelenti a budai káptalan, hogy elvégezték Nandurfelde, Felkezw, Lomb és Tywadarfeulde határjárását.

Maglód urai 1380-ban Kanthai János, 1408-ban a Maglódi, Péczeli, Hartyáni család. Zsigmond és Mátyás királyok alatt is többen szolgáltak a Maglódi család fiai közül – a család a XV. századig szerepel különböző írásos emlékekben. A hódoltság alatti török összeírások bizonyítják, hogy Maglódnak magyar lakossága volt. A török kiűzése után újra magyarokkal népesült be. A Rákóczi szabadságharc évei alatt ismét elnéptelenedett. 1701-es adat szerint Maglód Fáy István birtoka, amikor 10 család élt itt ekkor.

A szatmári békekötés után visszaszivárogtak az életben maradt régi lakók, majd számukat a község földesurai szlovák telepesekkel bővítették. A XVIII. században Ráday, Grassalkovich családok voltak Maglód földesurai. Őket követték a XIX-XX. Században a Lipthay, Wodiáner és Kóczán családok. Maglódon lakott Zathuretzky László, aki Mária Terézia főstrázsamestere volt. 1848-ban kezdődő honvédő harcok során Maglód 42 honvédet állított a nemzetőrségbe.
Egy középkori vár romjaira épült a mai evangélikus templom elődje, melyet 1778-ban szenteltek fel. A XVIII. században épült a templomtól különálló harangláb, melynek legrégebbi harangját 1723-ban öntötték.

Az evangélikus egyház már a XVIII. századtól működtetett iskolát Maglódon, a katolikusok a század végétől az imatermüket használták tanteremként. Petőfi Sándor nagyapja a maglódi evangélikus egyháznál volt kántortanító. A nagy költő szülei Maglódon ismerkedtek meg. Petrovics István mészároslegényként dolgozott, míg későbbi felesége Hrúz Mária a tiszteletesnél volt bejárónő.

Az I. világháború sok maglódi család számára is gyászt hozott, sokan elvesztették szeretteiket. A 20-ik században, az öregfalu paraszti portái mellé a két vasútállomás szomszédságában takaros villák, polgári házak épültek. Elkezdődött a település lélekszámának növekedése a Pestről kitelepülő polgári, tisztviselői réteg kiköltözésével.
2007. július 1.-ével Sólyom László köztársasági elnök Maglód fejlődését városi cím adományozásával ismerte el.

Az Ingatlaniroda ajánlása:

Maglód város Bp közeli elhelyezkedése, kiváló közlekedési viszonyai és a kertvárosias jellege, kiépített közműhálózata révén igen kedvező feltételeket biztosít a többnyire fővárosból kiköltözni szándékozó magánszemélyek számára. A Maglód Város helyi önkormányzata is kiszámítható adópolitikával, átgondolt területfejlesztési koncepcióval támogatja az új beruházásokat és az átlagnál magasabb színvonalú élettér kialakítását.