Információ Pilisvörösvárról a Vendégváró.hu jóvoltából.

 Pilisvörösvár megközelíthetõ a 10-es számú fõúton, vagy vasúton, a Budapest-Esztergom vonalon.

A jellegzetesen német nemzetiségû község (német neve: Werischwar) máig a pilisi németség szellemi központjának számít. Látványosak hagyományõrzõ rendezvényeik: a sváb bál, a pilisvörösvári szüreti felvonulás. A település városi rangját 1997-ben nyerte el. Az elsõ írásos említése 1259-bõl származik a római korban fontos õrhelyként funkcionáló településnek. Római emlékei, sírkövei, mérföldkövei arra utalnak, hogy egykor a Pannónia tartomány jelentõs útvonala haladt erre.

 Képforrás: www.pilisvorosvar.hu

 A királyi birtokhoz tartozó településen a hódoltság idején felépült az a cölöpök közé vert, vörös agyagból készült földvár, amelyrõl neve is származtatható. A többszöri várháború miatt elmenekült lakosság helyére a XVII. század végén sváb és bajor családok kerültek, akik szõlõmûvelésbõl éltek. Pilisvörösvár életében egyik legnagyobb változást a XIX. század végén megkezdett barnaszénbányászat jelentette.

Nagy visszhangot keltett az 1928-as bányász-éhségfelvonulás, amelyet a csendõrség a fegyverét használva oszlatott szét, és a bányászok közül többen életüket vesztették. A szénbánya már 1940-ben, a készletek kimerülésével megszûnt. Helyette a dolomitot kezdték el bányászni, melyet az építõiparban használnak. Pilisvörösvár a II. világháború végéig jellegzetes német község volt, amelynek lakossága részben az 1946-ban történt sváb kitelepítés után is megmaradt.

További információk Pilisvörösvárról. A következõ menüpontok közül választhat!

Látnivalók Sport, szabadidõ  Kultúra, szórakozás  Közlekedés Hasznos információk Lexikon

Sok érdekességet találhat az információs oldalunkon, az ingatlan eladás és az ingatlanvásárlás témajában. Az ingatlansiker mûhelytitkai.