| Monor a 4-es főút mentén helyezkedik el, a főváros közelében. Az egyik különlegessége a Strázsa-hegyen lévő pincefalu, itt érdemes megkóstolni a borokat is. A település első okleveles említése III. Béla király uralkodása idejéből (1173-1196) való. Korábbi településnek nincs nyoma, csak népvándorlás korabeli szórvány leletek kerültek elő. A III. Béla király idejéből származó oklevél a II. világháború alatt megsemmisült az Országos Levéltárban. A legkorábbi, ma is meglévő királyi oklevél 1398-ban, Zsigmond király uralkodása idején keletkezett: "A bácsi káptalan Zsigmond király ugyanez év, február 20-án kelt parancsára Maróthi János székely ispánt beiktatja Atyai Zaar László fia Miklós fia János többek között Samboki-i (Zsámbék), Monar-i (Monor) Pest megyei és Perbar-i (Perbál) Pilis megyei és egyéb Valkó megyei birtokaiba." Az egri káptalan 1446-ban délvidéki birtokait elcserélte a Maróthiak Pest és Pilis megyei birtokaival, így Monor is az egri érsekség alárendeltségébe tartozott. Monor földesura 1848-ig az egri káptalan, és 1909-ig legnagyobb földbirtokosa volt. | 
